Xi látogatása a közel-keleti kapcsolatok új korszakához vezet
Peking partnersége Rijáddal, a GCC-vel és az arab államokkal fokozódott
Hszi Csin-ping elnök mérföldkőnek számító közel-keleti látogatása megerősítette Kína stratégiai partnerségét az arab államokkal, közös fellépéseket tervezve a pragmatikus együttműködés érdekében, és új korszakot nyitott a közös jövővel rendelkező közösség felépítéséhez - mondták tisztviselők és szakértők.
Mohammed bin Szalmán Al Szaúd szaúdi koronaherceg és miniszterelnök fogadja Hszi Csin-ping elnököt csütörtökön a szaúd-arábiai Rijádban.
Az elnök szombaton tért vissza Kínába, miután befejezte négynapos rijádi útját, amely során hat év után először tett állami látogatást Szaúd-Arábiában, részt vett az első Kína-Arab államok csúcstalálkozón és a Kína-Öböl Együttműködési Tanács csúcstalálkozóján.
A Kína és az arab világ közötti legmagasabb szintű és legnagyobb léptékű diplomáciai fellépést jelentő utazás Peking kapcsolatait Rijáddal, az ÖET-vel és az arab államokkal az átfogó és mélyreható fejlődés új korszakába vezette – mondta az államtanácsos és a külügyminiszter. Wang Yi miniszter az utazás befejezése után.
Wang, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának is tagja, elmondta, hogy Hszi javaslatai az arab vezetőkkel tartott csúcstalálkozón felvázolták a közös jövővel rendelkező kínai-arab közösség felépítésének útjait. a felső szintű tervezés a kapcsolatok növekedéséhez az új korszakban.
Xi az arab vezetőkkel tartott csúcstalálkozón nyolc fő kezdeményezést terjesztett elő a különböző ágazatok pragmatikus együttműködéséről. Ezek közül Peking 5 milliárd jüan (718,7 millió dollár) értékű segítségnyújtási projektek megvalósításáról tárgyal majd az arab féllel, és arra törekszik, hogy a 2021-es 330,3 milliárd dollárról 2027-re 430 milliárd dollárra növelje az éves kereskedelmet.
Peking pozitív üzenetet fogalmazott meg a következő kínai–arab államok csúcstalálkozójának megrendezésével kapcsolatban is, amelynek időpontjáról mindkét fél dönt.
Wu Bingbing, a Pekingi Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok Központjának igazgatója szerint Hszi legutóbbi közel-keleti útja jelentős volt abból a szempontból, hogy többoldalú keretek között emelte Kína kapcsolatait az arab nemzetekkel az államfői diplomáciává, és intézményesítette a felemelkedést. kapcsolatokban.
"A csúcstalálkozó legkiemelkedőbb jelentősége politikai és diplomáciai szinten van,"azt mondta.
Peking emellett a Közel-Kelet biztonságát szolgáló inkluzív mechanizmus létrehozását szorgalmazza, különösen egy új biztonsági architektúra kiépítése révén a régióban, és a közös biztonság érdekében folyamodik – mondta Wu.
"Kína együttműködése az ÖET-tel és az Arab Államok Ligájával nem kizárólagos,"mondta, hozzátéve, hogy a nemzet üdvözli az együttműködést más szereplőkkel, például Európával és Oroszországgal.
A Xi és az ÖET vezetői közötti csúcstalálkozó, az első ilyen jellegű csúcstalálkozó, szintén számos kézzelfogható eredményt hozott.
Xi további energiaügyleteket ígért a nagy Öböl-menti olajtermelőkkel, többek között a kőolajra és a cseppfolyósított földgázra vonatkozóan, és a Kína-ÖET csúcstalálkozón tartott vitaindító beszédében sürgette a két felet, hogy fokozzák a pénzügyi, befektetési, innovációs, repülési és kulturális együttműködést. .
"Hszi elnök beszéde őszinte és meggyőző volt, ami megerősítette a politikai kölcsönös bizalmat, és előmozdította az érdekek integrációját Kína és az ÖET között,"– mondta Wang államtanácsos.
Hszi, a hat Öböl-állam vezetői és Nayef Falah Al-Hajraf ÖET főtitkára közötti csúcstalálkozó során cselekvési tervet fogadtak el a Kína és az ÖET közötti, 2023 és 2027 közötti stratégiai párbeszédről.
Mehran Kamrava, a katari Georgetown Egyetem kormányzó professzora szerint az akcióterv egyrészt a Perzsa-öböl térségének növekvő jelentőségét, másrészt Kína aktívabb globális diplomáciáját jelzi.
Gokhan Ereli, a Turkiye-i Közel-Kelet Tanulmányok Központjának Öböl-kutatási koordinátora elmondta, hogy a Kína és az ÖET-országok közötti csúcstalálkozó az utóbbi idők egyik legátfogóbb csúcstalálkozójaként emelkedett ki.
Kína kőolajimportja az ÖET-ből tavaly 7,8 százalékkal, 202 millió tonnára nőtt, ami 2021-ben az ország kőolajimportjának közel 40 százalékát teszi ki.
Hszi állami látogatása Szaúd-Arábiában a kétoldalú kapcsolatok új korszakát nyitotta meg. A két fél 20 együttműködési megállapodást írt alá az energiára, a befektetésekre, az igazságszolgáltatásra, az oktatásra és a médiára vonatkozóan. Peking beleegyezett abba, hogy Szaúd-Arábiát a kínai turisták egyik célpontjaként vegyék fel a szervezett túrákon, hogy bővítsék a kétoldalú emberek közötti kapcsolatokat.
William Jones, a kínai Renmin Egyetem Chongyang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének nem rezidens munkatársa kutatási feljegyzésében azt írta, hogy Xi rijádi látogatása előrelépést jelentett a kínai-szaúdi kapcsolatokban.
"Míg az országok közötti interakció nagy része a kereskedelem és a befektetések területén zajlott, mára átfogó stratégiai partnerséggé bővült,"ő mondta.
A szaúd-arábiai látogatás új szintre emeli az általános kínai-arab kapcsolatokat, a gazdaságtól és a kereskedelemtől a kultúra, a politika és a biztonság terén folytatott együttműködés fokozásáig – tette hozzá.