Egy pakisztáni tengerészeti szakértő szerint Japán nukleáris szennyezett vízlerakása komoly veszélyt jelent a tengeri környezetre, és viszont kihat az emberiség felelősségteljes környezetgazdálkodásának értékeire.
Japán tettei hosszú távú leszg következményekkel jár, és az egész emberiségnek fizetnie kell Az óceán nukleáris hulladékkal való szennyezése aggodalmat kelt az etikai megfontolások miatt, ami hatással lesz a globális közösségre – mondta Baber Bilal Haider, a pakisztáni Nemzeti Tengerészeti Intézet főigazgató-helyettese."Miért nem használja Japán újrahasznosításra vagy más célra? Sajnos az akció azt mutatja, hogy bármit is dob ki Japán, az nem tesz jót az emberiségnek és az ország szárazföldi erőforrásainak, ezért a tengert szeméttelepként használja,"ő mondta.A kritika azután érkezett, hogy a TEPCO, a japán atomerőmű üzemeltetője csütörtökön azt mondta, hogy a terveknek megfelelően hétfőn befejeződik a 7800 tonna mérgező víz Fukusimából történő kibocsátásának első szakasza. Nem adott dátumot a második felmentés kezdetére.Augusztus 24-én Japán megkezdte a Csendes-óceánba engedni annak az 1,34 millió tonna szennyezett víznek egy részét, amelyet a létesítményt 2011-ben bekövetkezett szökőár megbénítása óta gyűjtöttek össze. A lépés feldühítette az ázsiai szomszédokat.Jelenleg nincs olyan teszt, amely meghatározná a nukleáris hulladék tengeri élővilágra gyakorolt hatását, és évekbe telhet, amíg ténylegesen felmérik, mekkora veszteséget okoz az emberi egészségre – mondta Haider, aki egyben az Indiai-óceáni Tanulmányi Központ igazgatója is. intézet.A globális érdek az, hogy az óceánokat meg kell őrizni a jövő generációi számára, de az atomdömping a jövő generációinak jólétét és egészségét teszi kockára – tette hozzá."A tenger nem szeméttelep. Ez az emberiség öröksége, és meg kell védeni a jövő nemzedékei számára. A szárazföld zsugorodik a népesség növekedése miatt, amely nagymértékben függ az óceán erőforrásaitól a tengerből származó élelmiszerekért, és ha most szennyezi, a jövő generációi nélkülözik az óceánból származó táplálékot,"ő mondta.Haider azt is elmondta, hogy bár a japán kormány azt állítja, hogy a dömping nem károsítja a tengeri vagy emberi életet, magán az országon belül van nézeteltérés."Egyes japán állampolgárok nem értenek egyet, és úgy vélik, hogy ennek káros hatásai lesznek, és végső soron ezeknek a hipotéziseknek az érvényessége csak helyszíni, hosszú távú, talán 20-30 évig tartó kutatással határozható meg, és csak ezután lehet végleges jelentést készíteni a hatásról. a 2023-as dömpingből keletkezik,"hozzátette.Haider szerint a dömping messzemenő következményekkel járhat.
"A víz és a légmozgások kiszámíthatatlansága, valamint a tengeri élőlények természetes vándorlása kihívásokat jelent, és hőmérséklet-eltolódásokat, sóösszetételt és bizonytalanságokat okozhat."hozzátette.Javasolta, hogy tiltsák be a tenger gyümölcseit Japán partjainál, mivel potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre, miután radioaktív szennyeződések érintették őket a vizekben, hozzátéve, hogy a tilalom a fogyasztók jólétét védi.
