Kína COVID-reakciójában az embereket kell előtérbe helyezni
Hszi Csin-ping elnök 2023-ban szombaton a szilveszteri beszédében hangsúlyozta, hogy"A COVID-19 feltámadása óta mindig az embereket és az életet helyeztük előtérbe". Megjegyezte, hogy Kína a COVID-reagálás új szakaszába lépett, ahol"COVID-reakcióinkat a változó helyzethez igazítottuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben megóvjuk az emberek életét és egészségét". Xi felszólította a kínai embereket, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket a vírus elleni küzdelemben, mivel a kitartás és a szolidaritás győzelmet jelent.
Egy idős férfi COVID-19 vakcinát kapott Csengcsouban, Henan tartományban 2022. október 14-én.
A közelmúltban néhány nyugati politikus és média könyörtelenül és céltudatosan hibáztatta a dinamikus nulla COVID-politika Kína lazítását."veszélybe sodorva a világot". Abban az időben, amikor a populisták alig leplezik gúnyukat Kína új COVID-19-politikája miatt, az Egyesült Államokban több mint egymillió ember COVID-19 miatti halála méltóbb az Egyesült Államok politikai vitájára.
Az emberek és az életek előtérbe helyezése
A világjárvány kezdete óta a kínai kormány soha nem látott mértékben hatékonyan mozgósította az embereket és az erőforrásokat. Kína országszerte összehangolt erőfeszítésekkel biztosította az előrelépést azáltal, hogy sikerült távol tartania a vírust és a halálozások számát sok nyugati országhoz képest elképesztően alacsony szinten tartani, ami fontos bizonyítéka annak, hogy a kínai kormányok tiszteletben tartják az emberi jogokat.
A WHO-Kína Közös Misszió 2020. február 28-án kiadott jelentése szerint Kína COVID-reakciója a legjobb."ambiciózus, agilis és agresszív betegségek elleni küzdelem a történelemben"és"a kínai nép mély elkötelezettsége a közös fellépés mellett e közös fenyegetéssel szemben".
Az elmúlt három év nagy részében a legtöbb kínai normális, vírusmentes életet élt, és hatékony tapasztalatot halmozott fel a vírus kezelésében és együttélésében. Mivel a vírus folyamatosan mutálódik és a járvány folytatódik, a lakosságnak fel kell hívnia a figyelmet avédőintézkedések a vírus ellen, tovább segítik a vakcinázást és legyőzik a vírust.
Hatalmas anyagi költségek viselése
Kína nulla COVID-stratégiája óriási költségekkel járt. A Nemzeti Statisztikai Hivatal és az Országos Egészségügyi Bizottság 2021. évi egészségfejlesztési adatai szerint a teljes egészségügyi kiadás 2020-ban és 2021-ben elérte a 14,7 billió jüant, ami megfelel a 2016 és 2018 közötti teljes összegnek. Szintén 2022 áprilisában Az Országos Egészségbiztosítási Hivatal felfedte, hogy országszerte 3,2 milliárd adag COVID-19 oltóanyagot oltottak be, ami több mint 120 milliárd jüanba került.
Ezzel szemben az Egyesült Államok megtagadta, hogy továbbra is fedezze a 30 milliónál nagyobb összegű védőoltások vagy vizsgálatok költségeit azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítással.
Az állami egészségügyi rendszer fejlesztése
A 2020 óta kibontakozó események, valamint a Kínában először 2002-ben észlelt SARS kérdéseket vetett fel a kínai egészségügyi rendszer gyengeségeivel kapcsolatban, beleértve az egészségügyi létesítmények és az egészségbiztosítási rendszer elégtelenségét.
Egyrészt a kínai kormány fokozta erőfeszítéseit a kormány által finanszírozott egészségbiztosítási rendszer fejlesztésére.
2009-ben a kormány egészségügyi reformtervet mutatott be"egyetemes egészségügyi fedezet"amelynek célja, hogy 2020-ra mindenki számára megfizethető, alapellátást biztosítson, különös tekintettel a vidékiekre. 2011-re a kormány által finanszírozott egészségbiztosítás valamilyen formában Kína lakosságának több mint 95 százalékát fedezte. Az egy főre jutó egészségügyi dolgozók száma csaknem megkétszereződött (több mint 85 százalékkal), a kórházi ágyak száma pedig mintegy másfélszeresére nőtt 2017-re. Az állami egészségügyi kiadások jelentős növekedésének köszönhetően Egy jelentés szerint az egészségügyi kiadások a háztartások egészségügyi kiadásainak mintegy 60 százalékáról 30 százalékra csökkentek."Egészséges Kína"A WHO, a Világbank és a kínai kormány 2019-ben. Ezzel szemben az egészségügyre fordított átlagos kifizetések 20 százalékot tettek ki az OECD, a gazdag országok klubja esetében.
Másrészt a kínai kormány megerősítette erőfeszítéseit az alapellátási intézmények vagy a közösségi szintű létesítmények újjáépítésére, amelyek a kórházak kapujaként szolgálhatnak.
A közösségi egészségügyi központok vagy klinikák általában tele voltak kevésbé jól képzett orvosokkal és gyengébb felszereléssel. Egy országos egészségügyi fejlesztési terv szerint 2020-ig 1000 lakosra 3,5 egészségügyi dolgozó juthat a közösségi klinikákra. A kormány legutóbbi, 2016-ban közzétett egészségügyi reformtervében dollármilliárdokat költöttek egy hatékony alapellátási rendszer kiépítésére. A COVID-esetek számának növekedésével a helyi önkormányzatok úgy döntöttek, hogy újjáépítik a közösségi klinikákat. Peking városában november végéig 240 fővárosi közösségi egészségügyi központ állított fel lázas klinikát, a maradék mintegy 110 pedig szintén december elején nyitotta meg kapuit.