A fejlett világon túl lehetőségek rejlenek a feltörekvő szektorokban
A különféle belső és külső nyomások ellenére is stabilan indult Kína külkereskedelme az idei év első négy hónapjában. A trend elemzésének tartalmaznia kell az összehasonlítási alaphatásra való hivatkozást. A kereslet koncentrált felszabadulása olyan tényezők miatt, mint a COVID-19 világjárvány okozta zavarok és a tengerentúli kiskereskedők utánpótlási keresletének szárnyalásafelpörgette Kína exportját és importját ebben az időszakban.
Sok nyomás azonban továbbra is fennáll, és a piacfigyelők felszólították a kormányt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a külkereskedelem növekedésének fenntarthatóságára.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal feltárta, hogy a kínai feldolgozóipar hivatalos beszerzési menedzserindexe áprilisban 49,2 volt a márciusi 51,9-hez képest, ami azt jelzi, hogy a nemzetközi piaci kereslet nem elég erős, és a külkereskedelemre nehezedő nyomás sem enyhült teljesen.
Az exportnövekedés fenntartása érdekében sok exportőr erőfeszítéseket tett az ipari fejlődéstől a külkereskedelem növekedéséig tartó ciklus lerövidítésére egyrészt a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások növelésével, másrészt a nyitás és a globálissá válás ütemének növelésével. hogy termékeik nagyobb eséllyel szerezhetnek nagyobb elismerést és hozzáférést a globális piacon.
A külkereskedelem lassú változó, és időeltolódása van. Az új exportmegrendelések aláírásától a gyártási feladatok kiadásáig és a tényleges szállításig, valamint a határon átnyúló szállítási logisztikáig általában három-hat hónapig tart. A külkereskedelmi érték növekedése az idei év első négy hónapjában valószínűleg a tavaly július és december között teljesített rendelésekből származott.
Annak ellenére, hogy egyes külföldi intézmények borús kilátásokat jósolnak Kína külkereskedelmének idénre, a kínai exportőrök a rugalmas ipari és ellátási láncokkal támogatva a nehéz időkben is képesek túlélésre és fejlődési lehetőségekre törekedni, pesszimista várakozásokat meghaladó eredményeket elérni.
A versenyképesség megőrzése érdekében a kínai vállalatoknak nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra és Európára összpontosítaniuk, ahol a piaci kereslet gyengül, a pénzügyi szolgáltatások kockázatai pedig nőnek. Ehelyett tovább kellene bővíteniük piaci jelenlétüket a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországaiban és számos, a Belt and Road kezdeményezésben részt vevő gazdaságban, különösen a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában. Ez segít kompenzálni a sok fejlett ország gyengült keresletének elvesztését.
A növekvő kereskedelmi érték Kína között és más RCEP országok az első negyedévben szilárd példa erre a nézetre. Éves szinten 7,3 százalékkal 3,08 billió jüanra (443,34 milliárd dollárra) nőtt, ami Kína teljes külkereskedelmének 31,2 százalékát teszi ki – mutatták ki a General Administration of Customs adataiból.
Amellett, hogy a digitális, zöld és technológiai felhatalmazásra támaszkodva biztosítják piaci részesedésüket a fejlett piacokon, és kezelik a geopolitika és protekcionizmus okozta zavarokat, a kínai vállalatok globális stratégiái és a tengerentúli piacokon történő növekvő befektetések praktikusak és hatékonyak országuk külkereskedelmének optimalizálása szempontjából. szerkezetét és stabilizálja annak hatalmas léptékét.
A Kereskedelmi Minisztérium szerint Kína nem pénzügyi kifelé irányuló közvetlen befektetése 26,3 százalékkal, 215,97 milliárd jüanra nőtt 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Kína külkereskedelme az elmúlt évtizedekben számos átalakuláson ment keresztül. Kezdetben a feldolgozó kereskedelemre és a munkaigényes termelésre támaszkodott. Évek óta tartó tőke- és technológiafelhalmozás után a magas hozzáadott értékű termékek exportja és több szabadkereskedelmi megállapodás aláírása felé fordult.
Mivel a világ számos részén a zöld és az innováció által vezérelt növekedés új korszakába lép, az ország versenyképessége megőrzése érdekében a zöld témájú termékekre, a digitális kereskedelemre és a határokon átnyúló e-kereskedelemre is támaszkodni kezdett.
A digitális kereskedelem a digitálisan megrendelt és szállított áruk és szolgáltatások kereskedelmét jelenti, mint például a határokon átnyúló e-kereskedelem és a digitálisan engedélyezett szolgáltatáskereskedelmi tranzakciók. A genfi székhelyű ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által közzétett információk szerint a digitális kereskedelem a nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb részét teszi ki.